Egy új tervezet az Európai Szabadalmi Bíróságról

2011. november

Az Európai Bíróság korábbi véleményének fényében 2011. október 19-én és október 26-án egy-egy újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben - úgy tűnik - kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket.

A bíróság szervezetét illetően:

Elsőfokú bíróságot, fellebbviteli bíróságot és hivatalt fognak létrehozni. Az elsőfokú bíróság egy központi egységből, továbbá helyi és regionális egységekből áll. Helyi egységet abban a tagállamban hoznak létre, amely azt kéri, és az ügyek nagy száma indokolhatja további helyi egységek létrehozását is. Regionális egység két vagy több tagállam közös kérelmére hozható létre, ez főként a több tagállamot érintő jogvitákban dönt. Szabadalmi bíróság tehát nem lesz feltétlenül minden országban, ugyanakkor egy-egy nagyobb országban több is lehet.

A személyi összetételt illetően:

Az elsőfokú bíróság 3 különböző nemzetiségű bíróból, a fellebbviteli 5 különböző nemzetiségű (jogász illetve műszaki végzettségű) bíróból állna. Az ESZB Hivatala a fellebbviteli bíróság székhelyén működne (a fellebbviteli bíróság székhelyéről még folynak az egyeztetések).
A bíróság mellett 3 bizottság is működik (közigazgatási, költségvetési és tanácsadó).

Az ESZB által alkalmazandó jogot illetően:

A szerződéstervezet jogforrási hierarchiát állít fel: az ESZB elsősorban a szerződéstervezet nyomán létrejövő Megállapodást, az uniós jogot (beleértve a két, egységes szabadalom kapcsán születendő rendeletet), továbbá az Európai Szabadalmi Egyezményt, valamint a szerződésekre vonatkozó és valamennyi szerződő tagállamban alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat és a nemzeti jogot alkalmazza.

 


 

A tervezet 14c cikke szerint a szerződő tagállamok lesznek a felelősek az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB – „Unified Patent Court”) által az uniós jog megsértéséből eredő károkért, méghozzá olyan formában, mint ahogy egy EU tagállamnak is fennáll a szerződésen kívüli felelőssége a saját nemzeti bírósága által az uniós jog megsértéséből eredő károkért. A kártérítési keresetet egyébként a jogosult annak a tagállamnak az illetékes hatósága előtt terjesztheti elő, ahol a lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye található. Amennyiben ilyennel nem rendelkezik az adott szerződő tagállamban, akkor a keresetet a szabadalmi bíróság fellebbviteli bíróságának (Court of Appeal) székhelye szerinti szerződő tagállamban is benyújthatja. Az illetékes hatóság mindazon kérdésekben, amelyekről az Európai Unió joga vagy a Megállapodás nem rendelkezik alkalmazni fogja a lex forit (a fórum joga), a saját nemzetközi magánjoga kivételével. Az a szerződő tagállam, amelyik a kártérítést kifizette, arányos hozzájárulást követelhet a többi szerződő tagállamtól.


Most már tehát elmondható, hogy amennyiben a szabadalmi bíróság egy határozata esetleg sértené az uniós jogot, az kötelezettségszegési eljárás tárgyát képezheti.

Korábban az Európai Unió Bírósága sérelmezte azt is, hogy olyan hatásköröket kapott volna az Egységes Szabadalmi Bíróság, ami megfosztaná a tagállami bíróságokat az uniós jog értelmezésére és alkalmazására vonatkozó hatáskörüktől. A jelen tervezet szerint tehát az európai és közösségi szabadalmi bíróság már nem rendelkezik hatáskörrel az uniós jog rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására, mindössze együttműködni köteles az Európai Unió Bíróságával. A mostani tervezet kimondja, hogy az ESZB az uniós jogot teljes egészében alkalmazni fogja, tiszteletben tartva annak elsőbbségét. Rögzíti azt is, hogy az ESZB mint a szerződő tagállami jogrendszerek része, és mint közösségi bíróság együttműködik az Európai Unió Bíróságával azért, hogy biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását és egységes értelmezését. Egyebek mellett az Európai Unió Bíróságának döntése az ESZB-re kötelező lesz. Az ESZB továbbá előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat az EU Bírósághoz ugyanúgy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján, mint ahogyan az erre jogosult nemzeti bíróságok. Ennek érdekében a szerződéstervezet kimondja, hogy az ESZB fellebbviteli bírósága olyan bíróságnak minősül, amely határozatai ellen nincs helye fellebbezésnek.


Úgy tűnik, a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése előtt. Bár az ESZB eljárására vonatkozó számos részletes szabályt már maga a szerződéstervezet is tartalmaz, abból kiderül, hogy külön eljárási szabályzat megszövegezésére is sor kerül majd, a kardinálsi kérdésekben azonban, úgy tűnik, egyetértés született. Kérdéses ugyanakkor, hogy Magyarországon létrejöhet-e ilyen bíróság az ügyek előrelátható csekély száma, és a személyi feltételek jelenlegi hiánya miatt. Ha nem, akkor viszont a nyelvi problémák jelentősen meg fogják drágítani magyarok számára a pereskedést.

 
Copyright © 2011 Pintz és Társai Kft.- Minden jog fenntartva.